2011. július 16., szombat

Itt minden oly' egeszen mas... :)

Beindultak a dolgok, itthon Chicagoban is belerazodtunk a mindennapokba.
A viharra meg 1 mondat erejeig visszaterve: meg mindig zajlik a kulvarosi takaritas, a szomszedos allamok folyamatosan kuldik az allami favago es villanyszerelo darus teherautokat a gyorsabb rendrakas erdekeben. Illinois allam vezetese mar nem gyozi. Van olyan haz, ahol jovo keddre igerik ujra az aramot, mivel a vezetekek megrongalodtak. Egy amerikai csaladnak teljes ervagas 1 aram nelkuli het. Itt minden tul modern es energiaigenyes, nem beszelve az orrba-szajba alkalmazott klimakrol.
A mi fejunkben is tovabb fuj a Wind of Change (valtozas szele), hiszen ezzel az eletritmussal lassan kezdunk mas, erosebb emberekke formalodni. A tura alatt elhittuk, hogy nem csak letezni, de elni is kepesek vagyunk, itt pedig naprol napra edzodunk a feladatok, a teljesen eltero kultura es az idegen nyelvterulet altal. Az otthontol tavol feltoro, igazi "teszek a vilagra" feeling tegnap este kulso valtozasban is kiteljesedett. Hajvago geppel toltuk le a hajamat, igy most jon majd az igazi "tropusi" nyar. Az UV-vedelmet biztosito haj "hianyaban" (egy pici azert maradt) ma egy 8-10 meter magas letra tetejen ert el eletem elso napszuras-szeru elo-rosszullete, de nem volt gond. Elmult. Nem gondoltam arra, hogy ilyen (nyari) fejjel meg fontosabb a baseball-sapka, ha kint tesz-vesz az ember. Elvegre itt is hoseg van, nem csak otthon. Szerencsere.
Ma megint novekedett a sportszer gyujtemenyem. Uton-utfelen golf es baseball-palyak vannak. Mar nem az elso, hogy a palyak kornyeken nekem is csurran-cseppen valami ezekbol. Van mar ket tucat golf- es 3 baseball labdam. Azt mondtak, nem gond, ez itt mindennapos. Amerikai focipalya is sok van, de tojaslabdat nem dobalnak ki az ut melle. Kosarazni pedig ugyebar teremben szoktak... :)
Egy baratom ma uzenetben ecsetelte, hogy ezekben a beszamolokban kicsit o is itt erzi magat neha az Ujvilagban, aminek nagyon orultem. A blognyitaskor ugyanis feltem, hogy ezt barki is tulzottan irigy szemmel nezne es villogasnak venne, de...
Tul nagy elmenynek gondoltam mindezt ahhoz, hogy barmi is a 2 honapos feledes homalyaba vesszen, hiszen akkor tudnank otthon eloszor szemelyesen elmeselni. S arra is mikor lesz ido. Hiszen hazaerve megy majd a rohanas, utol kell ernunk magunkat a 2 honapos csuszasbol. Masreszt sokan kertek, hogy meseljunk, irjunk vagy valahogy adjunk hirt magunkrol. Ez igy a legegyszerubb.
Nem akartuk azt sem, hogy olyanok kapjanak beszamolot az utazasrol, akit ez egyaltalan nem erdekel. Ide ugyanis csak az lep fel, akit ez a cel vezerel. Vegul pedig: aki otthon emiatt oszt ki minket, az akkor is kiosztana, ha nem "vinnenk magunkkal kepzeletben" ezen a csodalatos utazason. Ez utobbi mondatert bocs, remelem senkit sem sertettem meg! En oszinten kivanom mindenkinek, hogy jusson el ide vagy ehhez hasonlo helyre.
Elhihetitek, korabban nekem is herotom volt a nagy Amerika-majmolastol, de a 4.hetbe erve minden nap azt latom, hogy van ebben valami. Egyre inkabb ertem, miert vagtak ezek a jenkik (a sok emigranssal felhigitva is) koroket a vilagra, csonka 3 evszazados "felporgetett" tortenelmi multtal a hatuk mogott. Hogy milyen elonyok teszik elhetobbe ezt az allamszovetseget - mondjuk a mi kis Magyarorszagunkhoz kepest? Hogy mennyi minden felaron van, hogyan teszik a fiatalok segge ala a hazat, mitol olyan filmbeilloek a hetkoznapok. Errol (es nehany utazasbeli visszatekintesrol) olvashattok a kovetkezo reszben, ha itt lesztek velunk tovabbra is... :) Hu, milyen izgalmas motivacio, ez nem is sikerulhetett volna giccsesebbre :D
Na, hat akkor ugy, mint a kereskedelmi tv-csatornakon: ne menjetek messzire, par nap es meselunk tovabb! ;)
Bye
Tibi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése